Szankon egy felszerelt kovácsműhely van, tulajdonosa Csorba Imre, 1962-ben építette. Ő 1957-ben került kovácsként a faluba, az a műhely, amelyben dolgozni kezdett, már nincs meg. A kovácsok körmölték és patkolták lovakat, szerszámokat javítottak, éleztek, ekekapát, szőlőprést és sok más, a földműveléshez, állattenyésztéshez fontos szerszámot, eszközt készítettek. Az ezekhez szükséges felszerelés most is megvan a műhelyben, de van egy több mint 60 éves bőrkötény is, amit az idős mester még inasként kapott, és van 1-1 darab két nevezetes gyártmányából, amelyekért messze földről is felkeresték: a karikásnyűg és juhászbot. A karikásnyűg a lovak béklyója, a ló nem tudott megszabadulni tőle, kinyitni meg csak a beavatott tudta, így a ló nem tudott elszökni, és ellopni sem lehetett. A juhászbot végén meg egy horgos gamó volt, amivel a pásztor magához húzta a kiválasztott állatot, s ebből a birka sosem tudott kilépni. Karikásnyűgöt rajta kívül senki sem gyártott, s ilyen jó juhászbotot is kevesen. A műhelyépület mellett van még két, ma is üzemképes terménydaráló.