Szerzõ Csertõ István 2011. augusztus 20. • Címoldal

Történeti összefoglaló 1874-ig

Szank környéke évezredek óta emberlakta vidék. Az ezt bizonyító legrégebbi tárgyi emlékek agyagedény darabok a korai bronzkorból (Kr.e. 3800-3500).¹ Római történetírók jegyezték fel, hogy Róma az I-II. században szarmata-jazigokat telepített a Duna-Tisza közére védelmezni Pannóniát. Az avar korból (VI-VIII. sz.) egy fejedelmi sírt tártak fel Szank közelében.²

A honfoglalás után magyarok, majd a XIII. századtól a letelepített kunok éltek ezen a tájon.

A falu a tatárjárás után, a XIV. sz. legelején keletkezhetett. Erre engednek következtetni Szabó Kálmánnak az 1930-as években a mai Szank közigazgatási területén végzett ásatásai során feltárt sírok és a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeumban elhelyezett pallos és páncélos vitéz sírleletei is.³

Az elsõ írásos emlék, egy oklevél tanúsága szerint 1451-ben „Zank szállása” már templommal rendelkezõ település.⁴

(Szank község neve a Temes megyei Zank László nevével hozható összefüggésbe, akinek a terület tulajdona lehetett.) Ezt a Szankot – amelynek emlékét két határnév: Kápolna dûlõ és Kisasszony dûlõ máig is õrzi – járványok, éhínség, majd a török pusztítás a XVI. sz. közepére megsemmisítették. A jászság fénykorában (1745-1874) Szank a Kis-kun kerület része volt. Területét Kunszentmiklós bérelte. Közigazgatásilag a Kiskunfélegyházi kapitánysághoz tartozott. Szank és a környezõ falvak homokbuckás és ingoványos területe a betyárélet „paradicsoma” volt.⁵

E pusztabirtokon még 1980-as években is virágzó pásztorélet folyt.⁶

Ezt jelzi, hogy volt pusztaház, ahol a puszta legrangosabb, legmódosabb embere a pusztabíró vagy a számadó tartózkodott. A pusztaház (jelentõs átalakításokkal) ma is megtalálható Felsõ-Szankon.

A puszta-korszak évszázadai után az 1800-as évek második harmadától megkezdõdik a lassú betelepedés.

1 Bálint Csanád régész közlése, Szeged Móra Ferenc Múzeum
2 Ferenczy Endre: A magyar föld népeinek története a honfoglalásig Bp. 1958. Gondolat Kiadó
3 Mészáros László: Kiskunfélegyházi Krónika Kiskunfélegyháza, 1964.
4 A Váczi Egyházmegye történeti névtára 1. Az intézmények története Vác 1915.
5 Nagy Czirok László: Betyárélet a Kiskunságon Bp. 1965. Magvetõ Kiadó
6 Dr. Börcsök Vince: A szanki társadalom szerkezete, rétegzõdése, örökösödések és jogszokások. Kézirat, Thorma János Múzeum Kiskunhalas

Történeti összefoglaló 1874-tõl

A szanki puszta benépesülése 1858 körül kezdõdik, amikor is megépülnek itt a gazdák elsõ tanyái, késõbb pedig az úgynevezett 4-600 holdas úri gazdák (tanárok, orvosok, ügyvédek) is birtokokat szereznek a pusztákon. A 19. század hatvanas éveiben megkezdõdik a parasztbirtokok tagosítása, s az örökföldhöz jutó betelepülõk – fõképp pásztorok – gyorsan szaporodnak. 1865-ben 205 itt élõ család rendelkezik Szank határában 20-25 holdas birtokkal. Ezzel együtt megszûnt a pásztorélet egyeduralma is.¹

A régi lakosság (100-120 család) lassan törpe kisebbség lett a Szegedrõl, Kiskunfélegyházáról, Kiskunhalasról, Kistelekrõl, Kiskunmajsáról betelepülõkkel szemben.

1874-ben a nemrég még lakatlan puszta önálló község lett a mai „Szõlõhegyen”. Ide épült az elsõ községháza. A századfordulóra kialakult a nagygazdák kis köre és a kisgazdák nagy csoportja. Az 1890-es évek agrárszocialista mozgalmai a települést is érintették. A kunszentmiklósiak fokozatosan visszaszorultak, eladogatták birtokaikat. A rendkívül szívós, kitartó munka az 1900-as évek elejére egyre egységesebb közösséggé formálta a sok irányból érkezett embereket. Mások megbecsülését és barátságát csak becsülettel és munkával lehetett kiérdemelni. Nem is vetették meg a munkát a 2-300 holdas gazdák sem, még inkább a 15-20 holdas kisgazdák.²

Az egykori pusztaságban intenzív növénytermesztés kezdett kibontakozni, ekkor alapozták meg a szõlõ- és gyümölcskultúra jövõjét.
A század elsõ évtizedeiben már együtt voltak a feltételek, amelyek egy közigazgatási egység zavartalan mûködéséhez szükségesek. 1903-ban elkészült a postahivatal, 1904-ben a mai helyén megépült a községháza. A katolikus templomot 1905-ben, a református templomot 1907-ben szentelték fel. A község utcavonalainak nagyobb részét az 1903-ban elkészített parcellázási terv határozta meg.

Az I. világháborús évek megszakították a fejlõdési folyamatot.³

A Szankról hadba vonulók a szerbiai frontra kerültek. Sokan életüket vesztették. Nevüket és emléküket a tiszteletükre emelt és a községháza elõtt felállított emlékmû õrzi. A háború utáni években, 1928-ban megépült a Kiskunmajsa és Szank közötti kövezett út, valamint Kiskumajsa-Kecskemét között a keskenynyomtávú Kecskeméti Gazdasági Vasút, amely a teherszállítás mellett a személyszállítást is biztosította. A vasút ma is mûködik, állomásépülete és két megállója van Szankon. A gazdasági élet vérkeringésébe való bekapcsolódás feltételéinek létrejöttével újabb lendületet vett a szõlõ- és gyümölcstelepítés, 1939-ben Szankon is megalakult a „Hegyközség”. A II. világháború éveiben visszaesett a termelés. A nagyarányú mozgósítás miatt a legjobb munkaerõ ismét bevonult katonának. A Don mellõl csak néhányan kerültek haza élve. A fejlõdés nehezen indult meg. Az 50-es évek elejétõl 1956-ig Szankon is érvényesültek a kommunista diktatúra túlkapásai.

1957. jelentõs évszám a település életében. Ekkor vezették be a faluba villanyt.

A szorgalmas, de a sovány homokon önállóan, illetve a szövetkezeti mozgalom fejlõdésének következtében közösen és eredményesen gazdálkodtak az emberek. Egy részüknek azonban jobb megélhetést, biztos munkahelyet, kényelmesebb életet jelentett az 1964-ben Szank határában feltárt kõolaj- és földgázmezõ. A 70-es években a magyarországi gáztermelés 25%-át a szanki mezõ jelentette, de a kõolajtermelés is jelentõs volt.

A bányászat fejlesztéseket tett lehetõvé. Javult az úthálózat, gazdagabb lett a boltok áruellátása. 1968 óta van vízvezeték és vezetékes földgáz a faluban. 2000-ben elkészült a szennyvízcsatorna hálózat. A régi 1-2 tantermes iskolák helyett 1971 és 1982 között két ütemben új 16 tantermes általános iskola épült. Sportpályákkal (labdarúgópálya, kézilabdapálya, tornacsarnok, négy sávos automata tekepálya) gyarapodott az 1947-ben alakult szanki sportegyesület. 1986-ban megépült a Közösségi Ház. Benne a 20 ezer kötetes könyvtár és az erdélyi grafikusmûvész, Gy. Szabó Béla (1905-1985) alkotásait bemutató képtár kapott helyet. 1996-ban épült fel az Árpád-házi Szent Margit Római Katolikus Ifjúsági Otthon, 1998-tól a szanki Õszirózsa Idõsek Otthona gondoskodik az idõs emberekrõl.

Az ezredfordulóra végleg elveszítette érvényességét a százéves sóhajtás: „Tázlár, Bodoglár átkozott két határ, hát még az a kutya Szank.”

1 Nagy Cirok László: Adatok Szank község településtörténetéhez Thorma János Múzeum Kiskunhalas
2 Dr. Forczek Zoltán: Szank Község története Kecskemét 1977.
3 Szank Község iratai Tanácsi és közgyûlési jegyzõkönyvek, Kiskun Megyei levéltár, Kecskemét