Gy. Szabó Béla világhírű erdélyi fametsző és grafikus teljes művészi munkásságát a szakértők 15.000 rajzban, 1348 fametszetben, legalább 1300 pasztell- és 150 olajképben jelölik meg. Kiállításai szinte az egész világot bejárták, ő maga is járt Kínában, Mexikóban, a Szovjetunióban, Európa számos országában. Legutoljára Finnországban. Ma életműve jelentős részét Szank őrzi.
Gy. Szabó Béla 1905-ben Gyulafehérváron született, Szankon 1936-ban járt először, majd a következő években többször is. Itt tartózkodásai alatt a református lelkészeknél vendégeskedett, ennek emlékére került a parókia falára az emléktábla, melyet minden évben a művész születésének évfordulóján koszorúznak meg. A művészt nagyon megragadta ez az alföldi szelíd buckás, kis belvizekkel tarkított egyszerű táj és az emberek; később Szankot tekintette művésszé válása első állomásának. Itt készült 28 tusrajzát 1941-ben „Homokvilág” című albumában adta közre. Később fametszeteket is készített itteni emlékei, élményei alapján. (szanki korszaknak nevezik a művészettörténészek)
1982-ben, utolsó szanki látogatásakor született döntés arról, hogy állandó kiállítási helyet biztosít a község a nekünk adományozott műveknek. Ez először a művész által kiválasztott 70 fametszet volt, aztán a halála után az örökösök is adományoztak és akaratának megfelelve a Nemzeti Galéria is Szanknak adott 468 Gy. Szabó-képet. Így mintegy 700 alkotásból válogathatjuk egy- egy kiállítás anyagát. A képtár avatása 1986.október 3-án volt, ezt a művész nem érhette meg, 1985. november 30-án, Kolozsváron elhunyt. Azóta 17 gyűjteményes tárlatot láthattak az érdeklődők az alkotásokból. A képtár építésze Szálas Péter volt, Kerényi József Ybl-díjas építész tervvázlata alapján. Az épület 250 m2, ebből 150 m2 a könyvtár. A 100 m2-es kiállítótér 3 részre tagolt, az épület puritán egyszerűségű, szabadfedélszékes, csendet, nyugalmat, békét sugárzó, a nagyszerű képeknek méltó környezetet biztosít.