HÍREK
INTÉZMÉNYEK
PROGRAMOK

 

Kegyetlen vérengzések nyomaira leltek a szakemberek.

Iszonyatos pusztításokat végeztek a tatárok Szank környékén is, ahol az eddig feltárt leletek azt bizonyítják: az ott élők véres küzdelemben küzdöttek a túlélésért. A régészek és segítőik hetek óta egy kettős körárok rendszer feltárását végzik. A védelmi céllal épült körárok rendszert úgy tűnik már nem bírták befejezni az ott menedéket keresők és megtalált leletek bizonyítják, hogy véres küzdelmek zajlottak a területen. Az ott megtalált harci csákány, kétkezi pallos keresztvasa, páncéltörő nyílhegy, egy kardkoptató is mind-mind erre utalnak. Az árkokban talált némelyik csontváz elhelyezkedéséről is megállapítható, hogy nem volt idő arra, hogy eltemessék. A napokban egy ékköves, aranygyűrű is előkerült a földből.

– Az ittenihez hasonló körárok rendszerek nem ismeretlenek ezen a környéken. Tázláron Gallina Zsolt irányításával tártak fel hasonló védelmi rendszert, Csengelén pedig Dr. Horváth Ferenc régész-muzeológus irányította a munkákat, ahol megtalálták a teljes fegyverzetben és lovával eltemetett a kun vezér sírját is. Az ásatás során rengeteg olyan tárgy került elő, amik bizonyítják az itteni küzdelmet – nyilatkozta Rosta Szabolcs, a Katona József Múzeum igazgatója, a szanki feltárások irányítója.

A szakember hozzátette, hogy erről a védekezési módszerről anno Rogerius váradi kanonok – aki megszökött a tatárok fogságából – is beszámolt írásaiban: „sáncokat hánynak, árkokat ásnak.” Az eddigi szanki ásatásokból úgy tűnik, hogy az ott élők nem tudták teljesen befejezni a kettős védelmi rendszert, amihez irdatlan mennyiségű földet kellett megmozgatniuk. A külső árokkal elkészültek, de a belső hirtelen véget ér és nincs folytatása. Vélhetően addigra megérkeztek a tatárok, akik feldúlták a környéket és írmagja sem maradt az ott élőknek, akiket különös kegyetlenséggel pusztítottak el. Mindezt bizonyították a tavaly megtalált kiskunmajsai-, valamint a bugacmonostori leletek és most is találtak égésnyomokat, ami arra utal, hogy gyújtogattak is a tatárok.

Történelmi utazás az emlékhelyen

Az egykori Árpád-kori település helyén létrehozandó Kiskun Emlékhely, egy sikeres pályázat révén nem kerül pénzébe a településnek. Az emlékhely főépülete egy 450 négyzetméter alapterületű látogatóközpont lesz, ahol helyet kapnak majd a térség főbb régészeti leletanyagai, közöttük a most feltártak is. A történelmi utazás egy – mintegy kilométer hosszú – tanösvény segítségével fog folytatódni, amely a jurták, valamint egy Árpád-kori földház bemutatásával indul, és az egykori templom maradványait, illetve a körülötte zajló régészeti ásatásokat érintve egy 18-19. századi – a korabeli gazdálkodást a valóságban megjelenítő – tanyáig vezet.

Nem kíméltek senkit sem a tatárok

A tatárjárás barbárságainak nyomait már korábban is megtalálták a község határában. 2010-ben egy Árpád-kori házban legalább 34 ember, 17 gyerek és 17 nő maradványaira lelt Sz. Wilhelm Gábor kecskeméti régész. A kiemelkedő kincsleletet, aranygyűrűket és aranypártát, hegyikristályt és egyéb ezüstértékeket is elrejtő személyek szintén ezen események során lelték halálukat, mikor rájuk gyújtották a házat a kegyetlen ázsiai hordák. Harcmodoruk egyik eleme volt, hogy gyakran élő pajzsként hajszolták maguk előtt egy-egy falu népét, gyermekeket, nőket, mindenkit. Így támadáskor őket érték először a gyilkos lövedékek, de a csata végén, válogatás nélkül megöltek mindenkit. Szanki Kisbíró